Abroncsfék
A pneumatikus kerék feltalálása előtti időkben volt elterjedt, ez az egyszerű technikával működő Fékrendszer. Az abroncsfék a kerék és egy ahhoz hozzányomott, rendszerint bőr végű rúd,amit a kormány jobb oldalára felszerelt rúdon és csuklókon keresztül mozgathatunk.
A kerék fékezése a gumiabroncs felszínén zajlik, ami nagyban megnöveli annak az elhasználódását és nedves időben drasztikusan csökkenő hatásfokkal kell számolnia a kerékpárosnak.
Az 1880-as évektől egészen az 1950-es évek gyermekkerékpárjaiban is alkalmazták ezt a fékrendszert, valamint a fejlődő országokban készítettek ilye típusú kerékpárfékkel felszerelt bicikliket.
A levegővel felfújt, pneumatikus kerék elterjedésével egy új fékfajta jelent meg, amely a kerékabroncshoz hozzáérő, és így súrlódást/blokkolást kiváltó hatással lassulást eredményező fékmechanizmust alkalmazott. Ez az abroncsfék.
Az abroncsfék a kerékabroncshoz szorított részén jellemzően gumi vagy régebben bőr darabot alkalmaztak.
A tartókaros, patkó alakú fékek közé sorolható féktípusok:
Egy oldalú tartókaros toló-fék
Két oldalas tartókaros toló-fék
Forrás: Bicycle brake systems
