Kerék

A kerékpár elengedhetetlen alkatrésze. Megjelenése részeinek mérete anyaga nagyban függ attól, hogy milyen biciklifajtákhoz készül, fő részei, alapelvei azonban megegyeznek.

A gumiabroncs mérete (átmérő és szélesség) attól függően változik, hogy milyen kerékpárra, milyen útviszonyokhoz készül. Nagy különbség van pl egy pályakerékpárnál alkalmazandó keskeny szinte sima felöületű, és a Downhill (DH) kerékpároknál szükséges nagy bordázatú széles gumik között.

A felnihez csatlakozó része a perem, mely lehet drót, vagy kevlárbetétes. A kevlárbetétes gumiabroncs lényegesen kisebb tömegű, könnyebben tárolható, szerelhető.

Mintázata nagyon sokféle lehet a simától a félsimán át a bütykösig. Mérete a felnihez igazodik,  nemzetközi szabvány által előírt módon az oldalán van feltüntetve: az első szám az abroncs külső átmérője, második a szélességet jelöli (collban).

Feladata a felni és a gumiabroncs közötti részen található levegő megtartása oly módon, hogy biztos, mégis rugalmas kapcsolatot biztosítson a kerékpár és az út között. Anyaguk a szokásos gumitömlő, méretük a felnihez és a gumiabroncshoz igazodik, szerkezeti különbség csak a szelepkialakításukban lelhető fel. Megkülönböztetünk tűszelepes és autószelepes gumibelsőket. Az autószelepes kerékpárok elterjedtebbek könnyebb kezelhetőségük miatt (pl bármelyik benzinkúton felfújhatók az ilyen szelepes kerekek), míg a tűszelepet leginkább versenykerékpároknál használják kisebb súlyuk miatt. Drágább, ezzel együtt komolyabb teschnológiát képviselő kerekben nem alkalmaznak gumibelsőt, azonban ehhez a megoldáshoz speciális felni és gumiabroncs szükséges.

Egy keskeny gumiszalag, melynek feladata a gumibelsőt megvédeni az esetleges mechanikai sérülésektől, melyeket a küllőanyák, rosszabb esetben a rajtuk túllógó küllők okozhatnak. (ha a küllő túllóg a küllőanyán, rosszul épített kerékről kell beszélnünk)

A kerék azon része, melyen a gumiabroncs helyezkedik el, a kerékagyon keresztül általában küllőkkel csatlakozik a kerékpárhoz. Jellemzői a mérete (átmérő és szélesség), és az anyaga. Formája U betűre emlékeztet, alsó vájatában helyezkednek el a küllőanyák és a belsővédő szalag, peremén pedig a gumiabroncs rögzül.

Megkülönböztetünk még szimpla- illetve duplafalú kiviteleket, melyek közti különbség súlyban, illetve tehebírásban lelhető fel.

 

A kerékagy és a felni közti kapcsolatot általában acél küllők biztosítják. Ezek a kerékpár könnyű mégis teherviselő alkatrészei. Kialakításuk, vastagságuk, hosszúságuk fűzésük módja, és számuk is igen változatos. Lássunk néhány példát:

Speciális esetek kivételével a küllők száma kerekenként 3 és 36 közé esik.

Fűzésük történhet keresztezés nélkül, többféle keresztezésben, illetve ezek kombinációjában.

Rendszerint kör keresztmetszetűek, vastagságuk 2 és 4 milliméter közé esik.

Hosszúságuk a kívánt felni és kerékagy közötti távolságtól függ, lehet húzatlan, vagy húzott anyagú.

A küllővég kialakítására jellemzően kétféle módot használnak, az egyik – az elterjedtebb – a hajlított végű, félgömb vagy lencsefejű küllő, mely rész a kerékagyy peremének megfelelő furatába akadva rögzül. Ha nem is túl elterjedt megoldás, de létezik az úgynevezett csavaros peremű agy, amelybe csak mindkét végén menetes küllő használható.

A kerék központi része. Kivitele fajtája függ attól, hogy első vagy hátsó kerékről beszélünk, a kerékpár fel van-e szerelve például agyváltóval, dobfékkel vagy agydinamóval.